Az élet minden területét felölelő, valóban összművészeti IAMX projekt kitalálóját és megalkotóját, Chris Cornert még akkor kapta szárnyára a világhír, amikor még egyáltalán nem volt „X”, hanem brit triphop egyik zászlóshajójának, a Sneaker Pimpsnek egyik zenei megfejtője. Hozzá hasonlóan zseniális producerbarátjával, Liam Howe-val tömegével szállította a Kelli Dayton hangjára írt nemzedéki himnuszokat, aztán az énekesnő kiválásával ő vált frontemberré. Ám néhány év alatt Corner maximálisan megcsömörlött a mainstream popbiznisztől, véget vetett a Sneaker Pimpsnek, fogta a készülő negyedik lemezre írt számait, és létrehozta az eredetileg I Am X, majd később IAMX névre hallgató nagyszabású szólóprojektjét.

Nem véletleneül hangsúlyozzuk ennyire a „szólóprojekt” kifejezést: a nyolcvanas évek elektrójából, új romantikájából erőteljesen merítő IAMX egyfajta egyszemélyesGesamtkunstwerk: zene, jelmezek, film, divat, képzőművészet és performansz fonódik össze benne egységes szövetté, melynek központjában Chris Corner gazdag és érzékeny személyisége áll.

2006-ban Corner Berlinbe költözött, ahol állítása szerint jobban ki tudta bontakoztatni művészi elképzeléseit, és egész kis alkotóközösséget hozott létre zenészekből, filmesekből, képzőművészekből, akik segítségével megvalósítja komplex terveit. Egy személyben zeneszerző, szövegíró, hangszerelő, független producer, hangmérnök, filmes, jelmeztervező, énekes, billentyűs, vizuális szakember – egy igazi „control freak”, ahogy ő mondja magáról, tehát olyasvalaki, aki szereti a kezében tartani a dolgokat. „nagyon fontos, hogy az IAMX-ben megalkotott világ minden eleme egyetlen forrásból származzon, hogy igazán koncentrált és erőteljes legyen”. És közben persze folyamatosan jelenteti meg lemezeit, amiket a 2004-es Kiss+Swallow óta túlzás nélkül áhítatos tisztelettel és rajongással fogad a rajongótábor. Bár az IAMX a felszínen könnyen befogadható, elektró-orientált popzene, Corner mély személyessége, alkotói érzékenysége, individualizmusa, illetve az utolsó részletig maximális tudatossággal és műgonddal megkomponált világ igazi nagy művészetté avatja.

A legfrissebb IAMX-lemez, a Volatile Times alig pár hete jelent meg, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy Corner egyik legerősebb anyagával van dolgunk. A jól ismert IAMX-stílusjegyek (Visage-os, Ultravoxos újromantika, a nyolcvanas évek elektróhangzása) mellett jó adag ipari elektronika, némi punk attitűd, amikhez szervesen illeszkednek az IAMX-re oly jellemző varietérészletek, teátrális elemek és mélyen személyes hangvételű balladák állnak össze egyetlen univerzummá, amit tényleg csak annyival lehet leírni: IAMX.

forrás: a38.hu