A Depeche Mode a new wave irányzathoz sorolható brit popegyüttes, amelyet 1980-ban alapítottak Basildonban, Angliában. Máig sikeres és ismert modern könnyűzenét játszó zenekar, Magyarországon is jelentős rajongótáborral rendelkezik.

A név eredete: A név többszörös szójátékot tartalmaz. Az együttes nevének ötletét állítólag egy francia divatmagazin címlapja adta, amelyen e kifejezés volt olvasható. A név eredetileg két francia szó összetétele: a depeche jelentése "távirat", míg a mode többjelentésű szó, franciául részben módot, részben divatot jelent. A mode szó angolul is mindkét értelemmel rendelkezik - a depeche viszont nem angol szó. A francia eredeti akár "távirati stílusban", akár "gyorsan múló divat" értelemben is felfogható.

1976-ban Vince Clarke, és a jövendő billyentyűs, Andrew Fletcher megalapította a „No Romance in China” nevű együttest, ami sikeresnek tűnt. 1979-ben Vince Clarke új csapatot („French Look”) alapított egy másik jövendő taggal, Martin L. Gore-ral. Ehhez Fletcher is csatlakozott, ekkor „Composition of Sound”-nak kezdték magukat nevezni.

1980-ban csatlakozott a jellegzetesen mély orgánumú énekes, David Gahan is, Clarke meghívására, aki hallotta őt énekelni egy kisebb mulatóban. Ezzel megszületett a Depeche Mode. 1981-ben jelent meg az első album, Speak and Spell (~ „Mondd és betűzd”), a Daniel Miller vezette Mute recordsnál. Vince Clarke hamarosan elment, hogy új együtteseket alapítson: a Yazoot – Amerikában Yaz – Alison Moyettel, aztán a The Assembly-t Feargal Sharkey-val, Dave Clempson-nal és Eric Radcliffe-fel, és később az Erasure t Andy Bell-lel. Ezzel párhuzamosan Martin Gore, aki az első lemezre csak két számot írt (Big Muff és Any Second Now), átvette a zenei hatalmat az együttesben, legalábbis ami a zeneírást és hangszerelést illeti.

Az 1982-es A Broken Frame album már nagyrészt az ő ötletei alapján született.

Alan Wilder, aki sokáig az együttes negyedik tagja volt, ekkortájt csatlakozott, hogy a hiányzó Clarke szerepét betöltsék. Ő írta a The Landscape is Changing és Two Minute Warning számokat az 1983-as albumra (Construction Time Again), és a Fools címűt is (a Love in Itselfsingle B oldalára); de mint szervező és a technikai részletekért felelős személy, még jelentősebb szerepet töltött be.

Az 1980-as évekre (ami egyértelműen a rockzene, a kezdetben súlyosabb hangzásvilág és mondanivaló évtizede volt, és a puszta szintizés jelentőségének visszaszorulását hozta) a banda népszerűsége Európában, elsősorban Németországban, csökkent. 1984 Amerikába mentek turnézni, melynek eredménye a kizárólag az Egyesült Államokban megjelent Catching Up With Depeche Mode album.

A 80-as évek közepétől a 90-esek elejéig népszerűségük az Egyesült államokban igen jelentősre nőtt. A 101 album koncertkörútja egy Pasadenai rose bowl fejeződött be, ahol már 80 000-esre szökött a jegyeladás, (a legnagyobb volt ez az addigi 8 évben). A körutat egy D.A. Pennebaker által készített film is dokumentálta, ami a rajongók körében kultikus darabnak számít.

A Depeche Mode jelentős hatással volt rengeteg zenekarra, és nem kis részben nekik köszönhetőek a mai techno és electronica irányzatok megszületése, noha ők maguk később más irányba fordultak. Az ős-technozenészek (Derrick May, Kevin Saunderson, Juan Atkins) mind a Depeche Mode-ot nevezték meg mint példaképet és a késő nyolcvanas évekbeli „Detroit Techno-robbanás” okait. Bár a DM egyáltalán nem nevezhető technozenekarnak, és a stílus több jellegzetessége más együtteseknek is köszönhető (pl. a számítógépek zenei fontosságának felismerése a Kraftwerknek, az alkoholosról a könnyűdrogos szubkultúrára áttérés pedig alighanem a hippimozgalomnak), a Depeche Mode volt alapvetően az első felismerője annak, hogy a modern könnyűzenében mindenféle, de tényleg mindenféle hangot mint zenei összetevőt lehet és kell is alkalmazni – a kutyaugatástól és légkalapácstól kezdve a torzított gitár- vagy énekhangokon át a klasszikus hegedűszólamokig (ld. pl. a „Work Hard” c. számot a People are people albumon, aminek „kalapács-a-fémcsövön” effektjei a maguk korában még meghökkentőek voltak).

A nyolcvanas évek diszkózenéje is nagyon sokat köszönhet a DM-nak: a Modern Talking, hangzását tekintve, tulajdonképp Módosított sramlizene volt, de a DM-es és általában a Waves hangzás a hasonló, a maguk korában listavezető együttesek legtöbb zeneszámán is megfigyelhető (érdemes pl. Sandra Celebrate Your Lifeját meghallgatni, de hivatkozhatunk CC Catch-re, a Bad Boys Blue-ra stb.)

Míg a szinti-pop a technora, a New Wave inkább a rock- és modern elektronikus zenére gyakorolt nagyobb hatást. A nyolcvanas évek környékén Magyarországon is nagyon sok és nagyon sikeres New Wave-alapú zenekar tűnt fel: pl. az abszurd humor-költeményei alá profi Waves aláfestést komponmáló KFT (a Száll egy pofon a szélben szám tipikus e tekintetben), vagy a Demjén Ferenc vezette V' Moto-Rock, később az Első Emelet. És talán említenünk sem kell a „magyar depesmódot”, a Kovács Ákos vezette Bonanza Banzait.

A modern magyar elektronikus zenekarok közül a Neo tekinti többek között a DM-et példaképnek.